Az 1920-as trianoni döntés évszázados egyházi, felekezeti és vallási struktúrákat alakított át váratlanul. Hatását a mai napig érezni lehet. Következtében az ortodox, az unitárius és a görögkatolikus felekezet szinte teljesen eltűnt Magyarországról. Az evangélikusság lélekszámban harmadára csökkent. A többségében magyar területen élő reformátusság százalékos aránya viszont erősen megnövekedett.

A táblázat forrása Korányi András Az evangélikus egyház és a nemzeti, nemzetiségi kérdések a bécsi döntések után című tanulmánya 

A trianoni döntés a nemzetiségi egyházakat szedte szét a legjobban, szétzilálva ezzel Magyarország gazdag, többnemzetiségű identitását is. A legszembetűnőbb a statisztika alapján az ortodox és a görögkatolikus felekezet drasztikus eltűnése.

Az ortodox felekezet híveinek 97,9%-a, a görögkatolikus felekezet 91%-a a határokon kívül maradt. Ez a drasztikus eltűnés az unitárius felekezetet is érintette (93%-os veszteség), habár jóval alacsonyabb lélekszámmal, mint a többi felekezetnél. Bár kisebb mértékű, de hasonló változás figyelhető meg az evangélikus felekezettel kapcsolatban, amely hívei 63,8%-át vesztette el a trianoni döntés eredményeként. Ez összesen 6,6 millió embert jelent. 

A legnagyobb változás a szlovák területeken mérhető, ahol a szlovák evangélikusok 91,6%-a (1,8 millió fő) maradt a határokon kívül, de a német ajkú területeken is hasonló mértékű volt a veszteség (72,8%, azaz 1,5 millió fő).

A békeszerződés átírta Magyarország felekezeteinek erősorrendjét, kialakult a háromfelekezetű (katolikus-református-evangélikus) eloszlás. A trianoni döntés előtti Magyarországot a sokszínűség jellemezte, mind a nemzetiségek, mind az egyházak terén. Bár a római katolikus felekezethez tartozott a 18 milliós Magyarország lakosságának közel 50%-a, így is három felekezet haladta meg a 10%-os arányt 1910-ben. Ez a három felekezet a már említett görögkatolikus (11%), az ortodox (12,8%) és a református (14,3%). A trianoni döntés után ezek az arányok teljesen felborultak a két legnagyobb történelmi egyház javára. Bár a római katolikus felekezet elvesztette híveinek 57%-át, mégis megerősödött az ország felekezeti eloszlását tekintve. 1930-ra már az ország 67%-a volt római katolikus. A református felekezet az összes többi felekezet közül a legkevesebb embert vesztette a döntés után. Így alakult ki az a helyzet, hogy míg 1910-ben a lakosság 14,3%-a volt református, 1920-ban, Trianon után már 21,3%.

Az infografikát az infogram segítségével készítettük.